2011. július 22., péntek

~ A valóság nem könnyű; mindennap egy újabb illúzió rombolódik le./:

~Nem tudom hogy ... mit és hogy hogyan tudnám neked azt... az .. érzést ...Kifejezni amit irántad érzek ... Jobb szó nincs arra hogy ... Szeretlek ...!!

 ~Szeretlek, de nem sokáig...utálni foglak, talán eljutok odáig...akkor majd bosszút állok mindenért amit velem tettél, s csak annyit fogok mondani: a bukott csicska te lettél;)

~Gondolj rám, ha már nem leszek veled. Gondolj arra, mennyire szerettelek. Gondolj a sok szép időre, mit együtt töltöttünk. S az utolsó napra, mikor kimondtad:végeztünk. Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem. Nem is sejtetted, mit jelentettél nekem. A legjobb barátomat az egész életben, a boldogságom, a végzetem. Te voltál az, kire életem bíztam volna. Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna. S íme-e könnycsepp miattad folyik az arcomon. Tudd, hogy hiányzol nagyon. Gondolj erre, ha már máshol leszek. S más teszi szebbé életemet. Emlékezni fogok rád, mint egy régi barátra. Kiért életemet áldoztam volna. S idővel gondolj rám, mikor már nem leszek veled. S arra mennyire szerettelek. Gondolj a sok szép időre,, mit együtt töltöttünk. S arra a napra mikor kimondtad: végeztünk. Egy rózsát helyezel kezeddel a síromra. S szemedből egy könnycsepp folyik arcodra. Sírva kéred bocsássak meg neked. S én a túlvilágról válaszolok: érted mindent megteszek

~Ráírnám egy lapra a nevedet,amikor megbántassz, letépek egy darabot belőle..most apró darabokban hever a lap, a földön, a neveddel

~Mert fáj, ha rám nézel, fáj ha a közelemben vagy. Ha meglátlak, ahogy a korodbeli fiúkkal bohóckodsz...Utálom magam, amikor nem bírom ki és hozzád érek. Fáj, amikor rám mosolyogsz, amikor meglátom a csillogást a szemedben vagy csak egyszerűen látom, hogy milyen vicces mikor mérges vagy valamiért. Megrémít a szeretet, amit néha mintha látnék a szemedben. De ezen érzések közül a legrémísztőbb amit én érzek: hogy amikor rám mosolyogsz , a szívem megremeg. Amikor nem velem beszélgetsz, megszakad. Amikor úgy érzem, hogy szeretsz, legszívesebben magamhoz szorítanálak és soha nem engednélek el. Néha elegem van az egészből, de ilyenkor egy újabb mosollyal ismét magadhoz láncolsz. De mégis az egész az én hibám, mert szeretlek, amit tudom nem lehet, ez a legnyomorúságosabb az egészben, hogy soha nem szerethettem volna beléd. Sajnálom...!

~Ha bűn egy álmodás, vállalom ezt a vétket ha bűn, hogy várok rád, örökké bűnben élek.

~Az, hogy mi köt össze minket, néha megmagyarázhatatlan. Akkor is összetart, ha már a köteléknek el kellett volna szakadnia. Van, ami még a távolságot is legyőzi, és az időt és a józan észt; és néha egy kötelék örökké tart.

~Úgysem adhatsz soha többet annál,mit adni vagy képes,s ha ez nem volt elég,akkor tovább kell lépned,hogy élhess.

~Ne feledd sohasem, hogy van jobb dolog annál, hogy otthon ülsz egyedül és hogy mások miatt sírjál.(8)

~Bármi lesz is a vég, nem fog elválasztani minket.

~Élek megint. - Érzem, mert szenvedek.

~Fáj a lét, a létezés, a lefekvés és az ébredés. Fáj a múlt és fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy velem.

~Hadd emlékezzek rád úgy, ahogy látni szerettelek volna!

~Te vagy az első, kinek hinni tudtam, te vagy az első, kinek nem hazudtam. Te vagy az első, kit szívből szeretek, te vagy az első, kit soha nem feledek.

~Csak 1 csaj a sok közül, csak 1 csaj aki sohasem örül. Csak 1 csaj aki mindig szenved, csak 1 csaj aki sohasem nevet...

~Szerelem, mikor könnyeket hullajtasz, mégis úgyanúgy szereted Őt. Szerelem, mikor Ő egy másik lányt szeret, de te csak mosolyogsz, és azt mondod: Jól vagyok. Pedig csak sírni és sírni szeretnél...

~Lehet, hogy okom lenne félni, de legalább én még tükörbe tudok nézni,, ;) ♥

~Másért.Máshol.Másmiért.Mert fogd fel, az életben.Ő nem lehet a Tiéd♥

~Nem fogom feladni,nem fogok kiborulni..minden megváltozik hamarabb,mint hinnéd..és én erős leszek,még akkor is ha minden elromlik..;)

~Nem vagyok tökéletes lány. A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom. Ügyetlen vagyok, és néha összetörik a szívem. Van, hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok, amikor semmi se sikerül. De ha jobban belegondolok és egyet hátra lépek, akkor úgy érzem, hogy ez a különleges élet a valóság, és lehet, de csak lehet, hogy szeretek tökéletlen lenni..^^

~Tudom, hogy egy reménytelen álom, de legalább addig élvezhetem, még nem kényszerítenek, hogy felébredjek...

~Életem az álmom ami nélkül nem létezik az én világom.♥

~Nekem ő az életem, de az ő életében én még csak egy utolsó lehetőség sem vagyok, és ez őrülten fáj.

~Én tényleg csak őt akarom. És tényleg csak vele. Mindent. Mindenkor. Örökké. Észrevehetné.. :/:/

~Amennyire akartam én Őt, annyira nem akart Ő engem..

~Az ölelés arra jó, hogy tudasd másokkal: szereted őket, anélkül, hogy egyetlen szót is mondanál

~Elém állt és azt mondta: vége van, nem szeret.. :'(:'(

~-Szeretsz? -Nem tudom. -Miért nem? -Nem vagyok biztos-Kételyek? -Azok. -Akkor mit érzel? -Ez bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom, ha nem vagy velem. Szükségem van a jelenlétedre, még ha nem is nézek rád.Néha ellöklek, mert félek. Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig, akárhova... csak hogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó ha itt vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom megtenni. A szívem megszakad ha mással látlak, de nem szólok egyetlen szót sem. Csak elsétálok... Néha utálom, ahogy kinézel. De ezt se mondom soha. A lényed kárpótol mindenért. Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok, aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem... ez bonyolult. -Akkor szeretsz? -Azt hiszem ..

~Ha nem tudsz nélkülem élni, akkor miért nem vagy már halott?

~A mennyország nem egy hely, ahová a halálod után kerülsz... ez egy pillanat az életben, mikor úgy érzed, hogy tényleg élsz :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése